Csak addig van élet a földön amíg vannak méhecskék. Vigyázzunk rájuk mint szemünk fényére

Ma van a méhek világnapja, hiszen már a méheknek is van világnapja – mert vészesen fogy a világ méhállománya, márpedig a hasznos beporzók hiánya kihalásra ítélné az epret, almát, mandulát, paradicsomot, paprikát, kávét, kakaót, csak hogy néhány példát említsünk az érintett 87 alapvető haszonnövényünk közül.

A méhek létét világszerte veszélyezteti a növényvédő szerek túlzott használata, az intenzív, monokultúrás mezőgazdaság, a terjedő invazív kórokozók, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a túlfogyasztás, a biológiai sokféleség csökkenése – márpedig haszonnövényeink több mint 75%-ának termésátlaga vagy minősége függ a beporzók áldásos tevékenységétől.

Tények
• 4-ből 3 haszonnövény függ a beporzástól;
• 87 alapvető haszonnövényünk – többek között az alma, az eper, a paprika, a hagyma, a búza, a kávé és a kakaó – termése függ a beporzástól;
• egyetlen háziméh napi 7000 virágot látogat meg átlagban, és ahhoz, hogy a kolónia (vagy az ember) 1 kg tápláló mézhez jusson, 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport;
• évente 1,6 millió tonna mézet állítanak elő csak a nyugati mézelő méhek;
• 20 000 vadméhfaj ismert a világon.

Nemcsak a házi és a vad méhek játszanak fontos szerepet a beporzásban, jut némi szerep a madaraknak, denevéreknek, pillangóknak, bogaraknak is – virágról virágra repülve, ugrálva vagy mászva termékenyítik meg élelemnövényeinket is.

FELBORUL A TÁPLÁLÉKLÁNC?
A beporzók száma az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent, és a negatív tendencia elsősorban az emberi tevékenység következménye. A beporzás visszaesését nem csak az emberek sínylik meg. A mókusoknak például nem lesz elég mogyorójuk, a bogyóevő madaraknak elég bogyójuk stb. – és ha emiatt ezek száma is csökken, akkor a rájuk vadászó húsevő fajok létszáma is visszaesik. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha akadozik a beporzás.

„Nem folytathatjuk tovább a peszticidek és más vegyi anyagok használatán alapuló hozamfokozás hajszolását, ami fenyegeti mind a haszonnövényeket, mind a beporzókat – mondta 2018-ban a mékek első világnapjának hivatalos szlovéniai ünnepségén José Graziano da Silva, az ENSZ FAO főigazgatója. – „Mindannyian felelősek vagyunk a méhekért, ezért mindannyiunknak kötelessége tekintettel lenni a beporzókra napi döntéseinkben. Akár kertünk sokféle virágával, egyszerű bogárhotellel is hozzájárulhatunk ehhez”.

A fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia, védelmet nyújthatnak a beporzóknak, mivel kevesebb rovarirtó szert használnak, és ügyelnek a mezőgazdasági fajtagazdagság megtartására is. Ezt segíti a FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen kidolgozott a rovarirtószer-használat nemzetközi magatartási kódexe – a beporzók peszticideknek való kitettségét csökkentő jó gyakorlatok tárháza.

MIÉRT ÉPP MÁJUS 20?
2017 decemberében az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag támogatta a méhész nagyhatalomnak számító Szlovénia kezdeményezését, hogy nyilvánítsák a méhek világnapjává május 20-át. A dátum nem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Janša.

A méhek első világnapjának hivatalos ünnepségét a szlovén Breznicában – Anton Janša szülőhelyén tartották 2018. május 20-án. A világnap célja a méhek és az egyéb beporzók népszerűsítése, a méhek szerepének hangsúlyozása a mezőgazdaságban, a fenntartható mezőgazdaság terjedése és a biológiai sokféleség megőrzése, amelyekkel biztosítani lehet a „méhek túlélését az egész emberiség hasznára”.

Forrás: fna.hu/hir/mehekvilagnapja

Hozzászólások