A felesége halála után a 31 éves Anton egyedül nevelte 6 gyermekét. Nézze meg, hogy ezért MIKÉNT is jutalmazta meg őt a sors!

A 31 éves Omszki Anton Kudryasev azzal vált híressé, hogy egyedül nevelte 6 gyermekét. Olyan tragédia árnyékolta be az életét, amit még az ellenségünknek sem kívánhatunk. A felesége rákban halt meg, így Anton megözvegyült…

A tragédia váratlanul érte a családot. Antonnak és Ányának három gyerekük volt. És a már úton volt a következő csemete, amikor az asszonynál szörnyű kórt diagnosztizáltak. Ánya inkább feláldozta az életét azért, hogy megmentse a 3 új jövevényt.

Az újságok beszámoltak a 6 gyermekét egyedül nevelő apáról, melynek következtében Anton ismert lett az egész országban. A cikk megjelenését követően több száz levelet kapott. Néhány levélíró hölgy randevúra hívta Antont, de többnyire már az első találkozókon kiderült, hogy a hölgyek nem alkalmasak a családi életre.

Az egyik ilyen levélíró Ludmilla volt, aki később a felesége lett.

Ludmilla sorai rögtön megérintették Antont. Néhány levélváltást követően meg is egyeztek egy találkozóban. Anton úgy döntött, hogy a randevúra magával viszi a gyermekeit, amit nem bánt meg.

Ljuda hihetetlen kedvességével az első pillanattól kezdve elbűvölte Antont és a gyermekeket. A lányok folyamatosan Ludmillán lógtak, annyira megtetszett nekik. A legidősebb fiú azt mondta az apjának, hogy: „Nagyon rendes! Vigyük magunkkal haza!”

Anton új szerelme, akinek szintén volt egy gyermeke az első házasságából, egyszer csak azt mondta, hogy valamikor álmában volt egy látomása.

Azt álmodta, hogy hét gyermeket nevel. Másnap pedig meglátta az Antonról szóló újságcikket és azonnal rájött, hogy ez az ő sorsa!

„Először azért írtam támogató levelet Antonnak, mert megsajnáltam. Aztán az események csak követték egymást maguktól… Férfiak mindig voltak az életemben, de eddig nem találtam olyan férfit, akire támaszkodhattam volna. Addig, amíg meg nem ismert Antont!” – mondta Ludmilla.

Ludmilla Omszkban élt, Anton viszont a 90 km-re lévő Irtis faluban. De ez Ludmillának nem jelentett akadályt és az újdonsült menyasszony a fiával szeretett férfi falujába költözött.

Az esküvő szerény volt. Anton és Ludmilla egy vidéki templomban házasodtak össze, és másnap elmentek nászútra, a gyermekeket a nagymamára bízták.

Amikor az ifjú pár visszatért a nászútról egy meglepetés ajándék várta őket. Hisz hamarosan még két fővel bővült a családjuk.

Anton és Ljuda önkéntesként segítettek a rehabilitációs központban, ahol a hajléktalanok, drogfüggők és alkoholisták találtak menedéket. A központ egyik páciense meghalt, két gyermeket hagyva hátra. Senki sem akarta magához venni a gyermekeket, és ekkor Ludmilla felajánlotta, hogy befogadja őket a családjukba.

„ Antonnal átgondoltuk és arra a megállapításra jutottunk, hogy senki sem fogja magához venni ezeket a gyermekeket és senki sem fog segíteni rajtuk. És hét vagy kilenc gyermeket nevelni – már nem olyan nagy különbség. Azt mondják, hogy egy gyermeket nehezebb felnevelni, mint többet, ez valóban így van.”– mondta Ludmilla a döntésükről.

A gyermekek érdekében Ludmilla feladta szeretett munkáját. Szavai szerint ez volt egyik legnehezebb döntés az életében. A nap mindennap fél hétkor kezdődik számára, függetlenül attól, hogy épp milyen nap is van, ünnep vagy hétvége. Alkalmanként csak levesből 5 litert kell főznie.

„ Régebben mindig azon aggódtam, hogy valamire nem fog jutni időm, de Anton mindig mellettem volt és van, és ő mindig segít nekem.”



Hozzászólások