A történet 1997-ben kezdődött, amikor két ökológus, Winnie Hallwachs és Daniel Janzen egy ajánlattal állt elő egy Costa Rica-i narancslégyár számára. Az alku így szólt: Ha a cég egy érintetlen, erdős területet adományoz az Área de Conservación Guanacaste nemzeti parknak, akkor cserébe egy erdőirtásos, erősen legeltetett területre dobhatják a narancs lehántolt héját és a pépet.
A társaság belement a dologba, és egy évvel később ezer teherautóval érkeztek meg a kapott területre, ahol több, mint 12 ezer tonna narancs komposztot helyeztek el. A területet több mint tíz éven keresztül teljesen érintetlenül hagyták. Készítettek egy táblát is, hogy megjelölhessék a helyet, és az eseményt. 16 évvel a történtek után Timothy Treuer, Janzen egyik hallgatója megtekintette a helyszínt, és jelentést készített az állapotokról.
A terület azonosítása elviekben nem okozhatott volna gondot a kihelyezett tábla miatt, azonban Treuer sehol sem találta azt. Fél óra bolyongás után felhívta Janzent, hogy információkat kérjen a kereséshez, majd egy hét múlva visszatért, de továbbra sem találta meg a táblát. Amikor rájöttek, hogy Treuer valóban a megfelelő helyen van, mindketten ledöbbentek.
A férfi szerint a szomszédos földdel összehasonlíthatatlan volt a terület. “Hihetetlen, hogy a két terület között az egyetlen különbség a rengeteg narancshéj volt csupán. Teljesen különböző ökoszisztémáknak tűntek” – mondta Treuer. A táblát az elképesztően vastag növényzet miatt továbbra sem találták.
Treuer tanulmánya végül azt mutatta be, hogy a kidobott gyümölcskomposzt hogyan segítette egy teljesen új erdő növekedését.
A következő három évet a különleges terület tanulmányozásával töltötte a csapat, amely számos érdekes felfedezésre jutott. A szomszédos, narancshéjak nélküli parcellán például csak egyetlen domináns fafaj volt, az ő területükön azonban több, mint két tucat. Emellett megállapították, hogy a “narancsos” területen jobb volt a talaj minősége, a lombkoronák egészségesebbek voltak, ráadásul egy ott újnak számító menyét faj is megjelent – mindez kizárólag a lerakott gyümölcshulladéknak köszönhetően.
Kutatásuk egyik legfontosabb következtetése az, hogy a másodlagos erdőnövekedés rendkívül fontos az éghajlatváltozás lassításának szempontjából. Ezek az erdők 11-szer annyi szén-dioxidot nyelnek el, mint egy régi növésű erdő. Treuer szerint ha kísérletüket világszerte megismétlik, az nagyon sokat segíthet a Föld légkörének helyreállításában.
“Nem azt várjuk, hogy a cégek csak úgy ledobják a szemetüket egy-egy helyszínre, de ha tudományosan hajtják végre a hulladéklerakást, és ebben szakemberek segítenek nekik, akkor ebben az ötletben komoly potenciál lehet” – mondta a szakember.
Végül két évtized után az elveszett táblát is sikerült megtalálni, miután Treuer át tudott hatolni a sűrű növényzeten.
- Az indiai kisfiú kórházba vitte az elütött csirkét, és orvosi ellátást kért az állatnak
- Letartóztattak egy 83 éves hölgyet, aki a macskáit lopásra tanította be
- A 109 évet élt nő szerint a férfiak elkerülése a hosszú élet titka
- Megelőzi a hajhullást! Ettől az egyetlen összetevőtől őrületes tempóban nő a szemöldök és a haj!
- 200 ezer forintos bírságot is kaphat az, aki vasárnap füvet nyír
Egy hatéves indiai fiú, Derek C Lalchhanhima történetétől hangos az internet: a fiú biciklizés közben véletlenül elütötte szomszédja egyik kiscsirkéjé
Colubus – Ohio, egy 83 éves hölgy, Ruth Gregson érdekes bűncselekményt követett el. A macskáit arra tanította be, hogy értékes tárgyakat lopjanak. A h
Megszokott dolog, hogy az idős, hosszú életű embereket a fiatalok kérdések sokaságával bombázzák. Tanácsokat kérnek az élet minden területével kapcsol
Biztosan hallottál már a ricinusolaj számos előnyéről. Ez az egyik leghatékonyabb természetes gyógyír többféle haj- és bőrproblémára. A ricinusolaj ga
Törtel önkormányzata szerint az elmúlt időszakban több panasz érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy a pihenőidőre tekintet nélkül nagyobb zajjal
Nyomtatás