A híres zen mester elmondta, miért teszünk rosszat, ha “pozitív gondolkodásra” bíztatunk valakit.

Biztosak vagyunk benne, hogy mindenki kapott már olyan tanácsot, hogy gondolkodjon pozitívan, mert ennek segítségével könnyebben juthat át a a problémákon. Esetleg olyat, hogy a céljaink eléréséhez egy erős, optimista elme kell, és készen is vagyunk. Ez a fajta hozzáállás nagyon népszerű lett, az elmúlt időszakban számtalan önsegítő könyv népszerűsítette, ilyen volt például Dale Carnegie “Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket” című kötete. Azonban a világhírű zen mester, Osho szerint a “pozitív gondolkodás” filozófiája nem több egy nagyra fújt lufinál, és valójában többet árt az embereknek, mint amennyit használ.

Osho azzal érvel, hogy ez a fajta mentalitás valójában a valóságtól való menekülés, és nem vagyunk őszinték magunkkal, ha olyasmit erőltetünk magunkra egy könyv, vagy cikk hatására, amit valójában nem érzünk magunkban. “Ha akkor is megpróbáljuk magunkra erőltetni a pozitív gondolkodást, amikor épp nem így gondolkodunk, magunk ellen vétünk, nem vagyunk becsületesek magunkkal. Ilyenkor nem teszünk mást, mint letagadjuk azt, ami körülöttünk van, és ez nem több, mint egy formája az önbecsapásnak. Az olyan írók, mint Carnegie, és a hozzá hasonlók megfertőzték az embereket ezzel a haszontalan módszerrel, ami elveszi a teret a valódi segítséget nyújtó megoldásoktól. Csak a középszerű elmék vonzódnak az ennyire egyszerű, készen kapott “receptekhez”. Dale Carnegie témában írt könyvei hihetetlenül népszerűek, mert lefedik a valóságot tagadók teljes célközönségét. Az általa leírt pozitív gondolkodásmód nem segít abban, hogy szembenézzünk a valósággal. Attól még, hogy nem figyelünk a valós dolgokra, azok nem szűnnek meg létezni. Ez a módszer nem több, mint egy mesterségesen kreált álomvilág. A negatív dolgok ugyanúgy részei életünknek, mint a pozitívak, a kettő együtt teremt egyensúlyt.” – mondta a mester.

A népszerű tanító nem kímélte az elképesztő népszerűségre szert tevő Napoleon Hillt és “Gondolkozz és gazdagodj” című bestsellerét sem:

“Ha emlékeim nem csalnak, Napoleon Hill szegény ember volt, de később vagyonossá vált. Ő azonban igazából a gazdagodásról szóló könyvének eladásaiból gazdagodott meg, amivel meg is tagadta saját tanításait, de ezt csak nagyon kevesen vették észre. Valójában arról van szó, hogy nem az író gondolkodásmódja okozta a gazdagságot, hanem a sok tudatlan ember, aki felvásárolta a könyvét.”

“Nem hiszem, hogy bármelyik pozitív gondolkodásmóddal kapcsolatos tanítás hasznos lenne, ahogyan nem hiszek a negatív gondolkodásmódban sem. Mindkét filozófia arra épül, hogy hagyjuk figyelmen kívül a valóság egy részét, és nyomjuk el bizonyos érzelmeinket. Az élet nem fekete és fehér, gondolkodásunk is pozitív és negatív gondolatok kombinációjából áll össze. A hazugság kevésbé veszélyes, mint egy féligazság, mert hamar felfedi magát mindenki számára. De a féligazságokat nehéz felismerni, mert hamisságukat nehéz észrevenni.”

Sommás gondolatait így zárta a zen mester:

“Az elme negativitását fel kell szabadítani ahelyett, hogy elnyomjuk. Tudatunk nem lehet sem pozitív, sem negatív, ilyen nem létezik. A tiszta tudatosságon keresztül élhetjük a legkiegyensúlyozottabb életet. Minél több haszontalan filozófiát és gondolkodásmódot teszünk magunkévá, annál inkább elveszítjük saját magunkat. Még ha sikerül is saját magad, és mások becsapása, akkor sem értél el semmit. Minden elfojtott dolog végül kirobban belőlünk, legtöbbször düh formájában. A jelen pillanatban lenni, tudatosan. Ez a legtöbb, amit magunkért tehetünk.”

Hozzászólások